A kardvívás szabályai
2011.03.11. 19:18
2010. májusi kiadás
KARDVÍVÁS
A KÜZDELEM KONVENCIÓI
A TALÁLATOK BEADÁSÁNAK MÓDJA
t.70 1 A kard szúró- és vágófegyver.
2 A penge élével, lapjával vagy fokával végrehajtott minden vágás találatnak számít (élvágás,lapvágás és fokvágás).
3 Tilos a kard kosarával találatot végrehajtani. A kard kosarával végrehajtott minden találatot meg kell semmisíteni és az ilyen találatot adó vívót meg kell büntetni a t.114, t.116, t.120 cikkelyek szerint.
4 A vasas (pengén keresztül történő) vágások – amelyek egyidejűleg találják a test érvényes találati felületét és az ellenfél kardját – érvényesek minden olyan alkalommal, amikor tisztán eltalálják az érvényes találati felületet.
5 Tilos a pengét bármikor a pástra helyezve kiegyenesíteni. A szabály áthágását a
t.114, t.116, t.120 cikkelyek szerint kell büntetni.
ÉRVÉNYES TALÁLATI FELÜLET
t.71 Kardban csak azok a találatok érvényesek, amelyek az úgynevezett érvényes találati felületre esnek.
Az érvényes találati felület a testnek az a része, amely a vívóállásba levő vívó combja és törzse között képződő hajlat felső pontjain áthaladó vízszintes vonal fölött van.(Lásd az ábrát).
t.72 1 Ha egy találat az érvényes találati felületen kívülre érkezik, nem számít
találatnak; nem állítja meg a vívómenetet és nem semmisíti meg a későbbi
találatokat.
2 A vezetőbírónak büntetnie kell azt a vívót, aki érvényes találati felületet
érvénytelen találati felülettel helyettesít, akár fedéssel, akár pedig
szabálytalan mozgással. A vétség büntetése a t.114, t.116, t.120 cikkelyekben
előírt szankció és a vétkes vívó által esetlegesn adott találat megsemmisítése.
A TALÁLAT ELBÍRÁLÁSA
A TALÁLAT TÉNYLEGESSÉGE ÉS MEGSEMMISÍTÉSE
t.73
A kardversenyeken a találtokat elektromos találatjelző gép segítségével állapítják meg.
1 A találat ténylegességének elbírálására kizárólag a találatjelző gép által adott
jelzések a mértékadóak. A vezetőbíró csak abban az estben állapíthat meg
találatot a vívónál, ha azt a találatjelző gép szabályszerűen jelezte (kivéve a
büntető találatokat). Nem veheti figyelembe a „rajta!” előtt és az „állj!” után adott
találatokat (Vö. t.18.1/3).

Érvényes találati felület kardvívásban
2 Mindazonáltal a vezetőbírónak számításba kell vennie az elektromos felszerelés
hibáit, nevezetesen meg kell semmisítenie a készülék által jelzett és ennek
következtében általa megadott találatot, ha megállapítja,figyelmes felügyelete alatt
elvégzettpróbák után,a küzdelem tényleges újrafelvétele előtt és az érintett
felszerelés bármilyen megváltoztatása nélkül (Vö. t.35.2.d).
- hogy akár az eltaláltnak jelzett vívó által adott találat esetén a gép nem jelez találatot,
- akár az eltaláltnak jelzett vívó által adott találat esetén a gép nem rögzíti a jelzést,
- akár „találatot” jelez a készülék annál a vívónál, akinek terhére előzőleg találatot jelzett, anélkül, hogy valóban találat esett volna, vagy ha találatot jelez a kardon vagy érvénytelen találati felületen.
3 Ha az eltaláltnak jelzett vívó kardja nem felel meg az m.24.6/7/8. cikkely
előírásainak (a kosár belsejének és külsejének, a markolatnak és a
markolatgombnak szigetelése), akkor a találat nem semmisíthető meg, még akkor
sem, ha a fegyveren esett találatnál a gép tényleges találatot jelez.
4 A vezetőbíró ezenkívül az alábbi szabályokat köteles alkalmazni:
a) csak a hiba megállapítása előtt esett utolsó találatot semmisítheti meg;
b) az a vívó, aki a vezetőbíró felszólítása nélkül kezdi meg felszerelésének cseréjét vagy módosítását és nem várja meg annak döntését, elveszti a megsemmisítés jogát (Vö. t.35.d);
c) ha a küzdelem újból megkezdődött, a vívó elveszíti a felszólalás jogát az ellene ítélt találat megsemmisítésére;
d) a találatjelző berendezésben talált hiba helye (beleértve a versenyzők saját felszerelését) az esetleges megsemmisítés elbírálásánál nem vehető figyelembe;
e) nem szükséges, hogy a meghibásodás az összes próbánál megismétlődjék, de az feltétlenül szükséges, hogy a vezetőbíró legalább egy alkalommal minden kétség nélkül megállapítsa, akár saját maga végzi a próbákat, akár irányítása alatt mással végezteti;
f) az a tény, hogy annak a vívónak, akinek a terhére a találatot megítélték, a pengéje eltört, elegendő alap a nála esett találat megsemmisítésére, kivéve, ha a törés nyilvánvalóan a találatjelzés után történt.
g) A vezetőbíró köteles rendkívüli figyelemmel kísérni a találatjelző gép által nem jelzett vagy szabálytalanul jelzett találatokat. A hiba ismétlődése esetén értesítenie kell a SEMI Bizottság jelen levő tagjait, vagy a szolgálatban levő szakértőt, hogy a felszerelést ellenőrizhessék, hogy a Szabályzatnak megfelelő-e.
h) Minden olyan esetben, amikor valamilyen véletlen esemény miatt az ellenőrzés lehetetlenné válik, a találatot kétesnek kell tekinteni és meg kell semmisíteni.
i) Amennyiben a gép mindkét oldali lámpái jelzést adnak, a vezetőbíró a t.80 cikkely rendelkezéseit alkalmazza.
j) Az általános szabályt alkalmazva (Vö. t.18.5) a vezetőbírónak meg kell állítania a küzdelmet még abban az esetben is, ha találatjelzés nem történt, ha az zavarossá válik és ezáltal a vívómenetet nem tudja követni.
A TALÁLAT ÉRVÉNYESSÉGE VAGY ELSŐBBSÉGE
Előzetes tudnivalók
t.74 A vezetőbírónak egyedül kell döntenie a találat érvényessége vagy elsőbbsége kérdésében, a kardvívás sajátos szabályait figyelembe vevő elvek alkalmazásával.
A vívómenet tiszteletben tartása
t.75 1 Minden helyesen végrehajtott támadást (Vö. t.7) védeni kell vagy teljesen elkerülni
és utána a vívómenetet folytatni kell.
2 A támadás akkor van szabályosan végrehajtva, ha a kar folyamatos nyújtása
közben, a penge hegye vagy éle folyamatosan fenyegeti az érvényes találati
felületet, megelőzve a kitörés megkezdését.
3 A „támadás kitöréssel” helyes végrehajtása:
a) „egyszerű támadásnál”(Vö. t.8.1), amikor a kar kinyúlik a kitörés
időpontjában, a találatnak pedig legkésőbb akkor kell beérkeznie, amikor az elöl
lévő láb a pástra érkezik;
b) összetett támadásnál” (Vö. t.8.1), amikor a kar kinyúlik az első csel helyes
bemutatásánál (Vö. t.77.1), a találatnak pedig legkésőbb akkor kell ülnie,
amikor az elöl lévő láb a pástra érkezik vagy közvetlenül utána.
4 Az „előrelépés-kitöréses támadás” helyes végrehaja:
a) „egyszerű támadásnál”(Vö. t.8.1), amikor a kar kinyúlik a lépés befejezése
előtt, a találatnak pedig legkésőbb a kitörés befejezésével egyidejűleg kell
beérkeznie;
b) „összetett támadásnál” (Vö. t.8.1), amikor a kar kinyúlik az első csel helyes
bemutatásánál (Vö. t.77.1) az előrelépés közben, a találatnak pedig legkésőbb
a kitörés befejezésével egyidejűleg kell beérkeznie.
5 Az előre haladás, lerohanás és minden előre mozgás, amely a lábak vagy a lábfejek keresztezésével jár, tilos. Minden ilyen vétség a t.114, t. 116 és t.120 cikkelyekben előírt büntetéseket vonja maga után. A vétkes vívó által esetleg adott találatot meg kell semmisíteni. Ezzel szemben az ellenfél által adott szabályos találatot meg kell ítélni.
t.76 A támadás helyességének elbírálásánál a következőket kell figyelembe venni:
a) Ha a támadás akkor indul, amikor az ellenfél pengéje „vonalban van” (Vö.
t.10), azaz nyújtott karral és pengéje hegyével érvényes találati felületet
fenyegetve, akkor a támadónak először ki kell térítenie az ellenfél fegyverét. A
vezetőbíróknak figyelniük kell arra, hogy a penge egyszeri súrolása nem
tekinthető elégségesnek az ellenfél fegyverének kitérítésére.
b) Ha az ellenfél pengéjének kitérítésére irányuló akció nem talál pengét (kitérés),
az akció joga az ellenfélre száll át.
c) Ha a támadás akkor indul, amikor az ellenfél nincs vonalban, akkor a
támadást végre lehet hajtani egyenes szúrással (vágással) vagy kerüléssel,
vagy lendített szúrással, vagy pedig olyan előzetes hatékony cselekkel (Vö.
t.77.1), amelyek az ellenfelet védésre kényszerítik
t.77 1 Az összetett támadásoknál a cseleket helyesen kell bemutatni, azaz:
a) a szúrócselt a kar nyújtásával, miközben a hegy állandóan fenyegeti az
érvényes találati felületet;
b) a vágócselt a kar nyújtásával, miközben a penge és a kar mintegy 135º-os
tompaszöget alkot és a penge éle állandóan fenyegeti az érvényes találati
felületet.
2 Haaz ellenfél egy összetett támadásnál valamelyik csel közben elfogja a pengét,
jogot nyer a riposztra.
3 Összetett támadásnál az ellenfélnek joga van közbetámadást végrehajtani. Ahhoz
azonban, hogy az érvényes legyen, a közbetámadásnak a támadás befejezését
egy vívóidővel meg kell előznie, azaz a közbetámadásnak találnia kell, mielőtt a
támadó megkezdte volna támadása befejezésének utolsó mozdulatát.
t.78 Támadás pengeütéssel:
a) pengeütéses támadásnál a támadás akkor tekinthető helyesen végrehajtottnak
és akkor részesül elsőbbségben, amikor a pengeütés az ellenfél pengéjének
gyengéjére, azaz annak felső 2/3 részére esik;
b) pengeütéses támadásnál, amikor a pengeütés az ellenfél pengéjének erősére
esik, azaz alsó 1/3 részére üt, a támadást rosszul végrehajtottnak kell tekinteni
és ez a pengeütés elsőbbséget ad az ellenfél azonnali visszaszúrásának (-
vágásának).
t.79 1 Avédés jogot ad a riposztra: az egyszerű visszaszúrás (-vágás) lehet közvetlen vagy közvetett, azonban ahhoz, hogy a támadó minden további akcióját érvénytelenítse, azt azonnal kell végrehajtani határozatlanság vagy megállás nélkül.
2 A vágások elleni védésnek az a célja, hogy megakadályozza a találat beérkezését
arra a találati felületre, amely ellen az ellenfél vágásai irányulnak, tehát:
a) a védés végrehajtása akkor helyes, amikor a támadó akció befejezése előtt
ellenáll az ellenfél találata beérkezésének, lezárva azt a vonalat, amelyben
ennek a támadó akciónak be kell fejeződnie;
b) ha egy védést helyesen hajtottak végre, az ellenfél támadó akcióját védettnek
kell minősíteni és ítélni a versenybíráknak még akkor is, ha a támadó
pengéjének hajlékonysága miatt annak vége eléri a célba vett felületet.
Bíráskodás
t.80 A kardvívás ezen felsorolt alapvető szabályainak alkalmazásánál a vezetőbírónak a következők szerint kell bíráskodnia:
1 Amikor egy vívómenetben mindkét vívó egyidejűleg találatot kap, ez vagy együttes találat, vagy pedig kettős találat.
Az első a két vívó támadásának egyidejű elhatározásából és végrehajtásából jön létre; ebben az esetben az adott találatokat mindkét vívónál meg kell semmisíteni.
2 A kettős találat ezzel szemben az egyik vívó hibás akciójának következménye.
Következésképpen, ha nincs egy vívóidő-különbség a két találat között:
3 A megtámadott terhére kell ítélni a találatot:
a) ha megfelelő távolságból indított egyszerű támadásba beleszúr (-vág);
b) ha védés helyett megkísérli az elhajlást, de ez nem sikerül;
c) ha sikeres védés után egy időre megáll (késői visszaszúrás, vágás). Ez az el
lenfélnek jogot ad arra, hogy megismételje támadását (kettőzés, ismétlő szúrás
(vágás), megismételt támadás);
d) ha az összetett támadásba beleszúr (-vág), anélkül, hogy egy vívóidő-különbség
előnye lenne;
e) havonalát (nyújtott karral és pengéje hegyével érvényes találati felületet
fenyegetve (Vö. t.10) az ellenfél pengeütéssel vagy pengekötéssel kitérítette és
ezután szúr vagy vonalba visszatér ahelyett, hogy a támadó közvetlenül
végrehajtott szúrását vágását védené.
4 A támadó terhére kell ítélni a találatot
a) ha az ellenfél vonalban lévő (Vö. t.10) pengéjének kitérítése nélkül támad. (A
vezetőbírónak figyelnie kell arra, hogy egy egyszerű pengesúrolás nem
tekinthető elégségesnek az ellenfél pengéjének kitérítéséhez).
b) ha pengét keres, de nem talál (mert ellenfele kitért) és így folytatja támadását.
c) ha összetett támadásban, amelynek folyamán ellenfele pengét fogott, folytatja a
támadását, míg ellenfele azonnal visszaszúr (-vág).
d) ha összetett támadásnál karját visszahúzza, vagy egy pillanatot habozik,
miközben az ellenfél közbetámadást hajt végre vagy támadást és ő maga is
folytatja támadását.
e) ha összetett támadásban a befejezést egy vívóidővel megelőző közbeszúrást (-
vágást)kap;
f) ha ismétlő szúrással (vágással), kettőzéssel vagy megismételt támadással talál,
az ellenfél védése és azonnali, egyszerű, egy ütemben és a kar visszahúzása
nélkül végrehajtott visszaszúrása (-vágása) ellenére.
5. Avívókat mindig vissza kell állítani vívóállásba, amikor a vezetőbíró egy kettős találat esetén nem tudja határozottan megállapítani, melyik oldalon történt a hiba.
Az egyik legnehezebben elbírálható eset akkor fordul elő, amikor egy közbeszúrásnál (-vágásnál) kétséges, hogy az összetett támadás befejezését elegendő idővel megelőzte-e. Ebben az esetben a kettős találat általában mindkét vívó együttes hibájának következménye, amely indokolja a vívóállásba való újra felállítást. A támadó hibája, határozatlansága, lassúsága vagy nem elég hatékony cselezése, a megtámadott hibája, a közbeszúrás végrehajtásában való késedelmessége vagy lassúsága miatt.
|